Református Templom Teteje
Katolikus Egyház (Rudabánya filiája) Ötven évvel ezelőtt, 1958 kezdõdött Izsófalván a római katolikus kápolna építése. Felszentelésére 1960-ban került sor. Addig a községben csak a reformátusoknak volt temploma, a katolikusok az ormosbányai egyházhoz tartoztak. Az építkezés szervezője Huszár István plébános volt, aki a hívek segítségére, önkéntes munkájára is számíthatott. Az anyagiak akkoriban még nehezebben voltak előteremthetők az egyház számára, ezért az építkezés befejezése elhúzódott: a kápolnát már felszentelték, amikor a külső falak még vakolatlanok voltak. Ez azonban nem zavarta a katolikus hitélet megindulását Izsófalván. Később több javításon, korszerűsítésen ment át az épület, például új padokat kapott és a bejárat elé kis tornyot emeltek stb. Izsófalva jelenleg Rudabánya filiáléja. A plébánosok az elmúlt harminc évben: Trestyánszky József, Ködmön Ferenc, jelenleg pedig Kalóczkai Gábor. Sokat tett a kápolnáért és a helyi katolikus hitéletért Csapkó József (1937 - 2006), aki a domonkos rend világi tagja volt.
- Református templom, Abod
- Kész a református templom tetőszerkezete – Orosháza Város weboldala
- Templom | Péceli Református Egyházközség
- Diósgyőr-vasgyári református templom – Wikipédia
- Dobozi református templom | A Váli-völgy és a Szent László völgy információs portálja
- Református templom - Jánd (Látnivaló: Látnivaló)
Református templom, Abod
Péchy nem kért pénzt a munkájáért, de túlzottan nagyravágyó tervei végül nem valósultak meg. A nagytemplom végül Thaller József és Péchy közös tervei alapján épült fel, az alapkövet 1806-ban tették le. A templom 1818-ra készült el, ekkor még csak egy toronnyal, a második négy évre rá épült meg. A templom két tornya közül "hiányzott" a Péchy által eredetileg oda tervezett kupola, ezért a két torony közé kőbábos mellvédfalat emeltek, így alakítva ki a templom mai képét. Bár ekkor még nem készült el teljesen, a templom 1819 óta szolgál istentiszteletek helyszínéül. 1849. április 14-én a templom volt a helyszíne a Habsburgok trónfosztásának. Az épületet a II. világháború alatt gyújtóbomba-támadás érte – a falak megmaradtak, ám a teteje leégett. 1948. március 15-re (a forradalom 100. évfordulójára) készültek el a helyreállítással. A templom több alkalommal is a református zsinat székhelye volt. A templom főhomlokzatát öt szakaszra osztották, felfelé keskenyedő ión féloszlopok tagolják. A homlokzat központi és leghangsúlyosabb eleme a homlokzati timpanon, valamint a fölötte – 37 méter szélességben a két torony között látható – mellvédfal.
Kész a református templom tetőszerkezete – Orosháza Város weboldala
A déli oldalra nyíló három ablak közül az egyiket befalazták a karzat elhelyezésekor. Ez a megoldás véleményem szerint felborította a déli homlokzat kiegyensúlyozott formarendjét. A felsorolt változtatásokra bizonyára van a műemlékvédelemnek valamiféle magyarázata, én sajnos, nem értem az okát. A hajó ablakainak megnagyobbítása is érthetetlen számomra, de főként a palatetős fedést nem tudom megbocsátani. Két jelentős kincse van a templomnak. Az 1930-as leltár szerint 1900-ból való a ma is meglévő márvány Úrasztala, felirata szerint "Gecso József és Nagy Lídia" adománya. Becses értéke az 1619-ben öntött 56 kilós. 30, 5 cm átmérőjű kis harang. Koronájának fülei íveltek, ezek élei lecsapottak. Teteje boltozatos, a leírások szerint felső kerületén egy-egy alig észlelhető borda között MATTHIAS FEI APRO AR körfelirat olvasható. A betűk és a számjegyek szabálytalanok, durván kivitelezettek, és nem sablonban készültek. Mindez feltételezi, hogy semmiképpen nem képzett mester műve, hanem népi harangöntő alkotása.
Templom | Péceli Református Egyházközség
Diósgyőr-vasgyári református templom – Wikipédia
A tornyokat copf stílusú félgömb kupola zárja le – órával. (Ez később a magyar református templomok "védjegyévé" vált. ) A templomot belépőjegy ellenében lehet megtekinteni. Az épület helyszíne: Debrecen Az épület koordinátái: é. sz. 47° 31′ 55″, k. h. 21° 37′ 27″ Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50 TUDTA? A templom alapító okiratát a nyugati torony gombjába helyezték el. Debrecent "Napba öltözött városnak" is szokták nevezni, a város közepén álló templom sárgára van festve, a napot szimbolizálva, míg a vele szemben álló "Csonkatemplom" fehérre van festve a Holdat jelképezve. A gótikus középkori templomból csak egy Agnus Dei-t (Isten báránya) ábrázoló zárókő maradt fenn. 1849. április 14-én azért a nagytemplomban került felolvasásra a Függetlenségi Nyilatkozat, mert a nagy tömeg csak itt fért el. (Ennek emlékét őrzi a mai napig Kossuth széke a templomban. ) Büntetésül a császáriak hódoló istentisztelet megtartását rendelték el fél évvel később. 1944-ben az épületben ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés is.
Dobozi református templom | A Váli-völgy és a Szent László völgy információs portálja
- 2. Debreceni református nagytemplom – MiniMagyarország Szarvas
- Index - Külföld - Botránysorozat zilálta szét a spanyol királyi házat
- Új Harkányi Hírek
- Izsófalva Nagyközség honlapja - Egyház
- Református templom - Jánd (Látnivaló: Látnivaló)
- Kész a református templom tetőszerkezete – Orosháza Város weboldala
- 13 okom volt 3 évad 6 rész ad 6 resz magyarul
- Kész a református templom tetőszerkezete | OrosCafé
- JOY Kupon ⇒ Ingyenes 6 Kuponok
- Kiadó lakás, Budapest, XIII. kerület, Szegedi út: 200 ezer Ft, 64 m² - Ingatlannet.hu
Református templom - Jánd (Látnivaló: Látnivaló)
szélesség (lat): N 48° 6, 298' hosszúság (lon): E 20° 46, 948' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Szakrális építmény eredeti főtípus: templom eredeti típus: ref. templom megye: Borsod-Abaúj-Zemplén település KSH kódja: 30456 földhivatal: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal rövid leírás: Belvárosi ref. templom, késő barokk, 1786-1808. Tornya 1865-ből. : Szabadon álló, egyhajós, nyugati félköríves szentélyzáródású épület. Keletre néző főhomlokzatán egy lanternás toronnyal, amely enyhe kiülésű középrizalit fölött, tört ívű oromzattal kapcsolódik a főpárkányhoz. Az oromzat szélén és a tornyot koronázó mellvéd sarkain magas obeliszkek állnak. A hajó északi homlokzatának középtengelyében vázadíszes, kőkeretes kapu nyílik. A templom teteje cseréppel fedett, nyeregtetős. A 2561-es számú telken áll a templom mellett a református egyházkerületi székház. A templomot Rábel Károly építette, a toronysisak Wieser Ferenc munkája. Teljes felújítását 6 évig tartó munka után 2010-ben fejezték be, az állapota kifogástlan.
Ehhez Borsod vármegye 10 forint hozzájárulást nyújtott. Egy 1639-bõl fennmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyv említi akkori papját, Dobroviczay Ferencet. Az 1600-as évek második felében a helyi birtokosok közül a Hatvani és a Pápóczy család az egyház bőkezű támogatói voltak: pénzzel és olykor kegytárgyak vásárlásával segítették a hitéletet. Az ellenreformáció csúcsán, az 1670-es években az itteni lelkész és a közösség sem kerülhette el az üldöztetést. A reformátusok iskolát is létesítettek, talán már a 17. század elején. Szerencsére 1745-tol szinte hiánytalanul fennmaradtak az egyházi anyakönyvek, amelyekben sok érdekes adat található a gyülekezet és a falu múltjával kapcsolatban: például összeállítható belõle a lelkészek és a tanítók névsora, megtudhatjuk, mikor pusztítottak járványok, kik voltak itt a jelesebb személyiségek stb. Különösen értékesek a községünk nagy szülöttére, Izsó Miklósra és családjára vonatkozó bejegyzések. A templomot 1774-ben nyugat felé bővítették, mert már szűknek bizonyult az időközben megnövekedett (akkoriban több mint 900 fot számláló) lakosság számára.
Jó volt a hosszú nap végén sokakkal együtt összekulcsolni a kezünket, és hálát adni Istennek a gondviseléséért" – mondja a lelkipásztor. A kideiek gyors közbelépésének köszönhetően nem terjedt tovább a tűz, a házból is sikerült kimenteni sok mindent. 📸 Kiss Gábor Adományokat a parókia helyreállítására a következő bankszámlaszámok egyikére lehet küldeni: RO82 RNCB 0106 0266 1004 0028 – RON RO08 RNCB 0106 0266 1004 0002 – EURO Swift-kód: RNCB ROBU Számlatulajdonos: Parohia Reformata Chidea
Elkeserítő állapotban van az abodi református templom, és mivel mára a gyülekezet kihalt (két ember jár az istentiszteletekre amelyeket egy miskolci lelkész mégiscsak megtart minden vasárnapon), valószínűleg a folyamat megállíthatatlan. Egy esetben menekülhet meg, ha kellő figyelmet kap országos szinteken. Különlegességét és egyediségét az adja, hogy a szerkezetében jelentősebb változtatás nem történt, a szakemberek szerint az egyik legszebb példája az Árpád-kori falusi templomoknak. Története, értékei Hornyák Gyula: Abod, ahol a királynak kútja van című monográfiája alapján (Az idézetek is ebből a munkából valók) Minden valószínűség szerint a 13. században épült, falazata terméskő. Nagyon kis méretű, alaprajza a legkorábbi: egy hajó és egy egyenes záródású szentély együttese. A szentély kis félköríves ablakai megőrizték eredeti formájukat. Külső megjelenése az egészen korai romanikát idézi: tetején a kis huszártorony, arányosan alacsonyabb hajó, ennél is alacsonyabb és rövidebb szentély, a legrégebbi Árpád-kori templomaink megmaradt példája.